Következő állomás: Klagenfurt

Miután felvetették a politechnische Schule (Magyarországon: szakmunkásképző intézet) lehetőségét, tudtuk, hogy nem maradunk tovább ebben a falusi közegben. Nem azért, mert bárkit vagy bármit le akartunk volna értékelni, hanem mert világossá vált: a gyerekeink számára nem ez az út vezet tovább.

A falu közelében nem volt olyan iskola, amely valódi perspektívát adott volna a továbbtanuláshoz.

Elkezdünk egyházi iskolákat nézegetni, és végül Klagenfurt mellett döntöttünk. Egy egyházi gimnáziumot választottunk – az Oberstufe Realgymnasiumot. Már az első találkozáskor éreztük a különbséget. Az igazgató rendkívül kedvesen, nyitottan és megértően fogadott bennünket. Nem megkérdőjeleztek, hanem meg akartak érteni.

Elfogadták az időközben Magyarországon megszerzett, nyolc osztályról szóló bizonyítványt, és partnerként kezeltek minket.

Az ott töltött négy évre csak hálával tudok gondolni. Emberségben, segítőkészségben és szakmai támogatásban is kiemelkedőt nyújtottak a tanárok. Nemcsak tanítottak, hanem kísértek. Nemcsak követeltek, hanem támogattak. A gyerekek fejlődtek, erősödtek, önbizalmat kaptak.

Az érettségiig vezető út természetesen itt sem volt könnyű. El kellett készíteniük a Vorwissenschaftliche Arbeit-ot, ami komoly önálló munkát igényelt. Volt szalagavató bál, voltak közös programok, kirándulások – és közben jött a koronavírus, ami az érettségi megszervezését is nehezebbé tette. Bizonytalanság, átszervezések, online időszak – mégis végigvitték.

Négy év után mindketten kimagasló eredménnyel, igazgatói dicsérettel érettségiztek.

Utólag derült ki, hogy akár magyar nyelvből is érettségizhettek volna az egyik tantárgy helyett – ez akkor már csak érdekesség maradt, de jól mutatja, mennyi lehetőség rejlik egy támogató rendszerben.

Sokszor elgondolkodom: vajon miért volt ekkora különbség a tanárok hozzáállásában? Azért, mert egyházi intézmény volt? Mert tandíjas? Mert városi iskola, nem pedig falusi? Nem tudom. Talán mindegyikből egy kicsi.

Amit tudok, az az, hogy hálás vagyok, amiért akkor mertünk váltani. Ezzel a döntéssel biztos utat tudtunk mutatni a gyerekeinknek az egyetem felé – és talán még ennél is fontosabb: hitet adtunk nekik abban, hogy érdemes bízni magunkban, érdemes váltani – akár többször is, ha az élet úgy hozza.

Ez volt a mi történetünk az iskolai beilleszkedésről Ausztriában. Ma mindkét gyermek a Grazi Egyetem mesterszakos hallgatója.

Emellett német gyakorlóanyagokat is találsz az oldalamon.

Adatkezeléssel kapcsolatos információk

A weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A sütik a böngésződben tárolódnak, és többek között arra jók, hogy felismerjenek, amikor visszatérsz az oldalra, vagy segítsenek nekem megtudni, hogy a weboldal mely részeit találtad leginkább érdekesnek vagy hasznosnak.

A sütijeidet a bal oldalon található menü segítségével állíthatod be.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütik engedélyezése azért különösen fontos, hogy a weboldal meg tudja jegyezni a beállításaidat. (Különben minden látogatáskor újra be kellene állítanod.)

Statisztikai sütik

A weboldal nem használ statisztikai sütiket.